Aaron Weed
Kor : 14000
| Tárgy: Aaron Weed - Patrol 2015-09-18, 17:20 | |
| Aaron Weed
Alap adatok Teljes név: Aaron L. Weed Becenév: Aaron, Ron, Deathbringer Gúnynév: Ronita (gyűlöli), Deathbringer Születési idő: Imeretlen Kor: 22 A tulaj elérhetőségei: skype: deviliciousghost facebook: Gabriella Cartwright Tally Megjelenés Magasság & Testsúly: 90 kg || 220 cm Szemszín: Fekete Bőr/Hajszín: Hófehér/Fekete Öltözködés: Katonásan fekete. Ruhatárában általában csak ez és a szürke szín található meg. Szereti a kicsit kivágottabb, kényelmesebb ruhákat, és igen, tud úgy öltözködni mint egy rossz strici, de csak a fekete szigorú korlátain belül. Néha túlságosan hanyag az öltözködési stílusa, néha túlságosan feszül, de ez ő. Kiegészítők: Bőrből készült csatos karperecek, nyakláncok/nyakörvek, acélbetétes bakancsok sora. Sebhely: --- Tetkó/Piercing: A hátán két hatalmas kelta mintás, szárny alakú tetoválás. További képek: Vallás és Ideálok Szexuális beállítottság: Biszex Általános tévhitek: Általános tévhitek titkon nem is mentálnak, hanem vámpírnak tartják. Keringenek róla olyan legendák, hogy soha nem alszik, és hogy még álmában is képes tökéletesen gyilkolni, ami talán igaz is.
Életstílus és Szokások Hobbijai: Rengeteget olvas, szereti a testedzést és a tanítással is szívesen megpróbálkozna. Szokások: Erejét állandóan változtatja, nem képes egy szinten tartani az elméjét. Hajlamos feszegetni a saját határait, ami nem tesz jót fizikai egészségének. Képességek Képességek: TK- Cell lévén Aaron képes egy gondolattal ölni, elpusztítai bármit, ami az útjába kerül. Celluláris, azaz sejti szinten képes bármit atomjaira bontani és azokat egy teljesen más sorrendben újra egymáshoz illeszteni. Istenségszerű, borzalmas képességét, aminek mára mestere, csak úgy őrizhette meg, hogy annyi érzelem szorult a férfiba, mint egy élő fába, sőt, talán még annyi sem. Erősségei: Tk-Cell képességei Gyengeségei/Félelmei: Hogy elveszti a kontrollt önmaga felett és újra ártatlanokat gyilkol. Család Családtagok:
Anya: Halott Apa:Halott Testvérek:Soha nem voltak Történelem Klánok és Rangok, Besorolások: Rang: TK-Cell Előtörténet: Shall we live? Shall we die? We are only robots in a big mechanism what goes round n’ round. And that shouldn’t stop. Couldn’t stop till’ we live, till’ we breath. Egy dinasztiát elképzelni nem is olyan nehéz dolog. Családok, generációk akik egymás után születtek. De vajon mi van akkor, amikor ez a dinasztia más, mint a többi? Amikor ez a dinasztia, ha kihal, valami olyan szabadul a világra, ami merőben megváltoztathatja azt. Az emberek mindig is próbálták elkerülni a baleseteket, mindig is kerülték a katasztrófákat. Ha veszély fenyeget, hát létrehoznak valamit, minden tudásukat latba vetve, amivel el tudják kerülni, ki tudják kerülni ezt a veszélyt. Egyszer eljött az az idő is, amikor az angolokat fenyegette egy ilyen veszély. Így született meg Aaron Weed, az angol királyi dinasztia egyik fontos, ám soha nem említett ágának utolsó leszármazottjaként. Sokakban vetődhet fel most a kérdés, ugyan mi az, ami olyan különleges, hogy el kelljen takarni a világ elől? Hibádzik valami a szerkezetben? Nos nem. Épp azért rejtegették, mert túl tökéletes volt,túl jól sikerült a tervezett projekthez képest. Apja ugyanis katonát akart, s olyat teremtettek, ami túlszárnyalt ezen a fogalmon. Félreértés ne essék, Aaron soha nem volt prototípus, nem volt befejezetlen és köze nincs a cyborgokhoz vagy bármilyen mechanikus, mű lényhez. Hús vér emberként született. Ám génjei nem voltak teljesen tiszták, s ez megmásíthatatlanul megváltoztatta a sorsát. Génjeiben mentál eredetet találtak,s végül a DNS szálakba sok beleszólásuk volt a tudósoknak is. Ám ezt a technikát soha nem használták sorozatgyártásra. Az egész dinasztia alatt három ilyen ember létezett. Aaron, az apja és apja egyik felmenője. Mára a tudós halott, az adatok elvesztek - gondos körülmények között semmisültek meg -, s e különleges képességekkel rendelkező egyedek közül, már csak Aaron él – ám az ő élete sem volt soha nyugodt és sima -. Vadászoknak hívták őket. Vadászok mindig is léteztek. Őseinkre vezethető vissza, kezdetben az élelemszerzés miatt alakult ki, mint foglalkozás, mint fogalom. Ám ahogy múlt az idő, s nem is kell annyira messzire menni, az emberek bizony egymással háborúztak, s kialakult a Vadászok egy gyilkosabb társadalma. Fejvadászok, orvgyilkosok, mesterlövészek...s még sorolhatnám a kategóriához kapcsolható al-megnevezéseket. Mind katonák. Mind arra születtek, hogy szemrebbenés nélkül öljenek, s mindegyikük érdeke, hogy ők maguk életben maradjanak. Ám vannak olyan vadászok is, akik nem ennyire földhöz ragadtak. Mágia is mindig létezett. Úgy, ahogy léteznek tőlünk eltérő életformák, más dimenziók lényei. Néha nem is vesszük észre őket, de ugyanannyi terük van élni, mint nekünk, itt a Földön. A probléma akkor kezdődik, amikor egy ilyen életforma szemet vet a földre – vagy ha nem is ennyire vészes a dolog – a társadalom egy darabkáját próbálja eltörölni a föld színéről. Angliának mindig voltak titkai. Soha nem volt tiszta ország. Nem akarok belemenni a részletekbe, mert olyan titkokat fednék fel a világ előtt, amik nagyban rengetnék meg a történelmet. Elég annyi,hogy ha veszély közeleg, arra az angolok találnak megoldást, vagy így, vagy úgy. S ha idegen életformával van dolgunk, még inkább. Aaron öt éves korában ismerkedett meg a Céhhel. A név ugyan régimódi, de épp ezért nem kelt feltűnést így, ez az elit katonák – vadászok – kiképzésével foglalkozó „vállalat”, ami az egész világon foglalkozik ugyanezzel. Mint mondtam Aaron nem teljesen ember. Ugyan fizikai tulajdonságaiban teljesen emberi, génjeit egy titkos életforma, s mentálok génjeivel keverték, s ez erős mágikus képességekkel ajándékozta meg. Halálosabb lett, mint bármely előző társa. Aaron kezdettől fogva a „Cell” almegjelölésbe tartozott, ahogy az ilyen típusú mentálokat szokás. És mégis miért? Mert igen erős telekinetikus erővel bír. Ám az ő képességét gyilkolásra tervezték. Egyetlen gondolattal képes felrobbantani az áldozat agyát, összezúzni a légcsövét, vagy teljesen átrendezni annak molekulaszerkezetét. – A többit az olvasó fantáziájára bízom -. Ennek egyetlen egy hátránya van, de az igen erős. Még pedig az, hogy az emberek éreznek. Aki érez, az pedig hajlamos rá, hogy ha nem is mindig, de az érzelmei irányítsák. S miért mondom ezt? Nézzük csak! Ha téged feldühítenek, mi az első? Az a bizonyos vörös köd elborítja az agyadat, s olyanokat gondolsz, vagy teszel hirtelen haragodban, amit később nagyon meg fogsz bánni. Aaron pedig az elméjével gyilkol. Innen már egyszerű a képlet, hirtelen haragjában képes embereket elpusztítani, ártatlanokat, hozzátartozókat végezni ki. És ez az, amiért nagy árat fizetett. Képességei megtartása érdekében részt kellett vennie egy programban. Egy program, ami kiöli az összes érzésedet, amíg egy mozgó, lélegző jégtömb nem válik belőled. A program keretében addig feszítik az elméd védőfalait, amíg azok olyan erősek nem lesznek, hogy érzelmek helyett hideg, számító, logikus, de tökéletesen precíz gondolkodással tudod orvosolni a problémáidat. Így Aaron már nem közveszélyes, nem kell attól tartania, hogy képessége úrrá lesz rajta, s legyőzi a szervezetet. Ő csak így élhet teljes életet, mert ha a program ellen szegül, s érez, ez ún. „disszonanciát” - ellen fájdalmat – vált ki a testében, aminek a kimenetele könnyen lehet akkora fájdalom, hogy elméje összeroppan a súly alatt. Legalábbis sokáig így gondolta, e szerint élt. Kerülte a környezettel való érintkezést, az angol királyi család számára vállalt zsoldosmunkát. Ám egy nap egy olyan emberrel került szembe, aki az életét változtatta meg. T. E. Morten egy bevetés során ismerte meg, mint kémet. Ő szolgáltatta Aaronnak az információkat, később további harcok során is. Ahogy múlt az idő, a két férfi kapcsolata egyre szorosabbá vált, mára Aaron sokat köszönhet Mortennek. Ő segített semlegesíteni az elméjét fogva tartó programot, ezzel egy időben viszont csökkenteni Aaron közveszélyességét. Napjainkban a Céh, mint szervezet feloszlott, még mint fogalom is eltűnt a világból. Az ott képzett katonákat vagy embertelenül kivégezték, hogy a hírnevükkel együtt semmisüljenek meg, vagy szélnek eresztették. Legtöbbjük eltűnt a társadalomnak nevezett süllyesztőben, de Aaron nem tudott volna beilleszkedni a normális emberek közé. Ő annyira más volt, annyira közveszélyes a varázstalan emberek számára, hogy maga is elutasította ezt a gondolatot. Így visszavonult, s most a mentálok városában tölti élete hátralevő részét. | |
|